Sosem volt lemez c�gem, sikeres kereskedelmi c�get sem ir�ny�tottam, ez�rt nem pr�b�lom magam marketing szak�rt�nek felt�ntetni. A munk�m sor�n dalsz�vegek �r�jak�nt bontakoztam ki, de m�sok c�mezt�k meg, adt�k el, tett�k fogyaszthat�v� a k�sz term�ket.B�r p�nzt csin�ltam a Punkb�l, ez el�g szer�ny �sszeg, ha figyelembe vessz�k a jutal�kot, mely azon c�geket illette, melyek �gy hirdetik a Punkot, mint egy fogyaszt�i term�ket. Mindig is lebecs�ltem a divatos, k�nnyelm�, impulz�v jellemvon�sokat, amiket az emberek a Punkhoz k�tnek, mert a Punk t�bb enn�l. Oly sokkal t�bb, hogy ez r�gt�n egy�rtelm�v� v�lik az emberi tapasztalatokb�l, amin minden punk osztozik.Mivel ennek r�szese voltam f�l �letemen �t, azt hiszem, itt az id� megk�s�relni defini�lni, �s mindek�zben megv�deni ezt az �llhatatos t�rsadalmi jelens�get, amit �gy ismer�nk Punk. Megd�bbent�, hogy valami ilyen kult�r�kon �t�vel� �s �rzelmi m�lys�ggel rendelkez� dolog, oly sok�ig maradt meghat�rozatlanul, ugyanis a Punk m�lyebben gy�kerezik �s r�gebbre ny�l vissza a t�rt�nelembe mint gondoln�nk.
M�g az ut�bbi k�t �vtizedben is neh�z b�rmilyen elemz�st tal�lni a befoly�sol� hat�sr�l, amit a Punk Rock gyakorolt a Pop zen�re �s a ifj�s�g kult�r�j�ra. �s m�g ritk�bban r�szletezik essz�k az �rzelmi �s intellektu�lis mozgat� rug�kat, melyek elind�tj�k a sokkal szemmel l�that�bb divat kijelent�seket, amiket a legt�bben a Punk sz�ml�j�ra �rnak. Ez csak p�r hi�nyoss�g azok k�z�l, ami r�vett, hogy meg�rjam ez a munk�t. Ha a k�s�rletem s�rti a nyelvv�d�ket, rombad�nti egy z�rt k�z�ss�g biztons�g�t, szkeptikus �rdekl�d�sbe vetett bizalmat k�pvisel, m�lyebb megfontol�sra ind�t, �s ironi�t is felfed, akkor j�l v�geztem a munk�mat, �s azok akik mell�zve �rzik magukat, tal�n �szreveszik v�lem�ny�k jelent�ktelens�g�t. Mert semmit sem akarok hirdetni, csak bemutatom tapasztalataim egy szub-kult�r�r�l, amely vil�g m�reteket �lt�tt, �s amint ennek java r�sz�t megismertem, k�z�s gondolkod�s nyomaira bukkantam.A k�z�s gondolkod�s folyamatai pedig meghat�rozz�k az ideol�gi�t, ami �sszekov�csolja az embereket egy k�z�ss�gbe. A punkokban megvan a v�gy egy k�z�ss�gre, de sz�ks�ges ezt form�ba �nteni, ami a punk ideol�gi�n �s annak eredet�n alapszik. A mostani Punk sablont megb�lyegezte a t�meg-rekl�m, valamint a - t�vesen - st�lusra �s nem a tartalomra helyezett hangs�ly.De ezek a bajok nem puszt�tj�k el a Punk �rz�st, csak �sszezavarj�k a k�pz�st azon emberek �j nemzed�kei sz�m�ra, akik tudj�k, hogy punkok, de nem tudj�k mit jelent ez. Hossz� �t vezet a meg�rt�s�hez. Ez az essz� r�sze a folyamatnak.A PUNKOK NEM VAD�LLATOK A punk az emberi l�t l�nyeg�nek t�kr�z�d�se. Mi k�l�nb�ztet meg minket m�s �llatokt�l? A k�pess�g, magunk megismer�s�re, �s genetikai egyed�l�ll� jelleg�nk kifejez�s�re. Ironikus, hogy az �ltal�nos n�zet, a rekl�m �s nyilv�noss�gi g�pezet szerepl�i k�zt, �pp az "�llati" �s "primit�v" term�szet�t hangs�lyozza a punkoknak �s azok zen�j�nek.Felt�telezik, hogy az er�szak kulcselem a punk zen�ben, �s ez a felt�telez�s k�nnyen fennmarad, hisz az er�szakot k�nny� rekl�mozni, �s az er�szakr�l sz�l� h�rek mindig j� helyet kapnak az �js�gokban.A PUNK: az egyedis�g szem�lyes kinyilv�nul�sa, ami a �tgondol�s �s a k�rd�sfeltev�s emberi tulajdons�gokkal val� �sszhangban feln�v�s tapasztalatain alapszik.Az er�szak se nem �ltal�nos se nem egyedi jellemz�je a punknak. Mikor megjelenik, olyan dolgokb�l ad�dik, mely nincs �sszef�gg�sben a punk eszm�nnyel. Tekints�k p�ld�ul a szok�sos t�rt�netet, a lovasp�l�s �s a punk k�z�piskolai vereked�s�t. A p�l�s �s band�ja  nem fogadja el illetve �rt�keli a punkot val�di szem�lynek. Ink�bb �gy kezelik mint mar� g�ny �lland� c�lpontj�t , naponta ingerelve, provok�lva, megal�zva �t, ami persze nem m�s, mint saj�t bizonytalans�guk megjelen�se. Egy nap a punknak elege lesz, �s j�l eld�ngeti a p�l�s kapit�nyt a folyos�n. A tan�rok persze kir�gj�k a punkot, �s hivatkoznak a szeg�nyes hajviselet�re , rendetlen ruh�zat�ra, mely jelzi, hogy er�szakos, kezelhetetlen�l haszontalan. A helyi �js�g meg�rja: "A Folyos�i Vereked�s Ism�t Bebizony�totta, hogy az Er�szak �letm�d a Punk Rockerek K�r�ben".Az, hogy val�di szem�lynek nem fogadj�k el, �s ez �nk�ntelen d�h�t v�lt ki, nem punk saj�toss�g. Ez az emberi l�tb�l ad�dik, �s b�rki d�h�sen reag�lna, f�ggetlen�l a szub-kultur�lis vagy t�rsadalmi hovatartoz�s�t�l, ha lebecs�ltnek vagy haszontalannak �rezn� mag�t. Szomor�, hogy b�ven van p�lda az er�szakra a punkok k�z�tt. Szembet�n� p�ld�kat tal�lunk olyan f�lrevezetett emberekr�l, akik ugyancsak punknak nevezik magukat. De a d�h �s az er�szak nem punk tulajdons�gok, val�j�ban nincs is hely�k a punk eszm�nyben. Nem a d�h �s az er�szak k�ti �ssze a punk k�z�ss�get.AZ EGYEDIS�G V�DI MEG AZ EMBERIS�GET A term�szet ruh�zott fel azzal a genetikai gerinccel amir�l az eg�sz punk sz�l. Megk�zel�t�leg 80.000 g�n tal�lhat� az emberi g�n�llom�nyban, �s ennek kever�k�t k�r�lbel�l 6 milli�rd ember hordozza. Az es�ly, hogy k�t embernek ugyanolyan legyen a g�n�llom�nya szinte felfoghatatlanul kicsi. Az eshet�s�g kb. 80.000 szorozva azokkal akikkel egy �let sor�n tal�lkozhatsz �s p�rosodhatsz! Gyakorlatilag lehetetlen. Az �ltalunk hordozott g�nek j�tsz�k a f�szerepet a viselked�s�nk �s vil�gn�zet�nk meghat�roz�s�ban. Ez�rt van meg nek�nk az egy�nis�g aj�nd�ka, mert senkinek sincs ugyanolyan g�n k�szlete, ami a vil�gn�zet�t ir�ny�tja. Term�szetesen a kultur�lis t�nyez�k j�tsz�k a m�sik f�szerepet, �s ezek j�val komolyabb homogeniz�l� hat�ssal lehetnek a viselked�sre �s a vil�gn�zetre.P�ld�ul egy eg�sz munk�s oszt�lybeli v�rosban elk�pzelhet� 15.000 lakos, akik ugyanolyan eszm�nyk�pek mellett n�ttek fel, ugyanazon gy�rakban dolgoznak, ugyanabba az iskol�ba j�rnak, ugyanabban a boltokban v�s�rolnak, �s ugyanazokat a sport egyes�leteket kedvelik. Ahogy a gyermekeik feln�nek, �lland� a k�lcs�nhat�s a kult�r�juk �ltal ny�jtott t�rsadalmi bev�s�d�s �s az egy�nis�g genetikai kifejez�d�se k�z�tt.Azok akik elvesztik saj�t term�szet�kkel a kapcsolatot a t�rsadalmi robotokk� v�lnak, m�g akik elz�rk�znak a szoci�lis fejl�d�s�kt�l k�b�r �llatokk� v�lnak. A punk c�lja e k�t sz�ls�s�g k�z�tti hat�ron menni v�gig mesteri pontoss�ggal. A punkok ki akarj�k fejezni saj�t egy�ni term�szet�ket, ugyanakkor magukhoz akarj�k �lelni beskatuly�z� neveltet�s�k  k�z�ss�gi vonatkoz�sait. A t�rsadalmi kapcsolataik m�sok vil�gn�zet�nek meg�rt�s�n nyugodnak. A punk 'tal�lkoz�k' olyan t�rsadalmi helyek, ahol ezek a n�zetek elfogadottak, n�ha �tvettek vagy elvetettek, de mindig megengedettek �s megbecs�ltek.             A PUNK: egy mozgalom, aminek c�lja azon t�rsadalmi magatart�sok megc�fol�sa, melyek az emberi term�szet sz�nd�kos figyelmen k�v�l hagy�s�val lettek meg�vva.Mivel a toleranci�ra �p�t, �s tart�zkodik az elutas�t�st�l, a Punk nyitott minden ember el�tt. Kit�n� p�rhuzam vonhat� az egy�ni n�zeteken �s viselked�seken alapul� Punk, �s a saj�t, term�szetes, egy�nis�gre val� hajlamunk k�z�tt.

A F�LELEM �S �RTELEM  CSAT�JA                                                                            

Az alkalmazkod�si k�nyszer a civiliz�lt �let egy er�teljes mell�khat�sa. Mind�nket arra tan�tanak, hogy tartsuk tiszteletben a sz�leink n�zeteit. K�s�bb mikor �szrevessz�k, hogy ezek csak dogmatikus v�lem�nyek, megtan�tanak, hogy ne kelts�nk nyugtalans�got k�nyes k�rd�sek feszeget�s�vel. Legt�bben k�vetik az uralkod� n�zeteket, �s sosem fejtik ki saj�t v�lem�ny�ket, ami megfelel a szem�lyis�g korai hal�l�nak. A mi fajt�nk egyedi k�pess�ge, hogy meg�rtse �s kifejezze az egy�nis�g�t. Ha nem gyakoroljuk ezen biol�giai funkci�nkat, azzal ellentmondunk a term�szetes kiv�laszt�d�st seg�t� gr�diensnek, mely els�dlegesen kifejlesztette ezt. Ez az el�gedetts�g, mely a kudarct�l val� f�lelem ellen k�zd. K�nny� felt�telezni, hogy ha mindenki m�s tesz valamit, akkor nem bukhatunk el ha k�vetj�k azt. A tehenek vagy a vadkacsa csapatok val�sz�n�leg tapasztalj�k ennek az el�nyeit. De az eg�sz emberi faj elbukhat e gondolkod�sm�d miatt. Gondolkodni �s cselekedni a k�zv�lem�ny f�sodr�t�l elt�r� ir�nyban nagyon fontos az emberi fejl�d�s szempontj�b�l, �s ez a Punk er�teljes megjelen�se. Ha egy megold�st vagy jelens�get csak az�rt helyesl�nk, mert m�sok is ezt mondj�k, akkor a Punk dolga, hogy jobb megold�sra leljen, vagy tal�ljon legal�bb egy f�ggetlen t�nyez�t, ami igazolja az elfogadott n�zetet. N�ha a k�zv�lem�ny nem m�s mint az emberi term�szet t�kr�z�d�se, a Punkok �lete nem ennek tagad�sa.Ez a k�pess�g, a t�meg sodr�s�val szembesz�ll�s ,a t�rt�nelem sor�n az emberi gondolkod�s fejl�d�s�ben f� szerepet kapott. A Felvil�gosod�s eg�sz korszak�t jellemezt�k az olyan elgondol�sok, melyek megtagadt�k az akkori dogm�kat, olyan igazs�gokat fedve fel, a term�szet �s az ember l�t�re vonatkoz�an, amit minden ember megfigyelhet, �s m�g ma is m�rvad�ak.Galileo harcolt az egyh�zzal, �s az egyh�z megnyerte azt a csat�t, eg�sz �let�re beb�rt�n�zve �t, de v�g�l elvesztette a h�bor�t. Kev�s ember ember hisz ma m�r abban, hogy a Nap kering a F�ld k�r�l, azaz hogy az Isten teremtette a F�ldet a vil�gegyetem k�z�ppontj�nak. Francis Bacon hangoztatta, hogy az ember rendeltet�se a dolgok meg�rt�se. Ha figyelmenk�v�l hagyjuk az emberi l�tez�s ezen alapelv�t, �rvelt, akkor a barbarizmus m�lys�geibe s�llyed�nk.Charles Darwin, a Felvil�gosod�s aranykora ut�n munk�lkodott, de ett�l f�ggetlen�l k�zvetlen�l hatottak r� annak hagyom�nyai. K�pzett teol�gusk�nt is elsz�ntan pr�b�lta meg�rteni azt a titokzatos rendszert, ami �sszek�t�tte a biol�giai fajokat, melyeket utaz�sai sor�n figyelt meg. N�zetei megk�rd�jelezt�k a Biblia sz�mos tan�t�s�t, de �rvel�se helyes volt, �s az �nk�pz�s folyamat�n kereszt�l, amely a meg�rt�s k�zdelme volt saj�t elm�j�ben, el�r�bb vitte az emberis�get, magasabb szintre emelve az emberi tud�st.A templom dogm�ja tov�bb marginaliz�l�dott. A templom v�laszl�p�seit�l val� f�lelmet elfedte a meg�rt�s hull�ma, amit n�zetei v�ltottak ki az emberekb�l, �s megfigyel�seinek igazs�ga.
Napjaink Punk gondolkod�sa, melyet a meg�rt�s v�gya hajt, a Felvil�gosod�s lenyomata. A t�ny, hogy oly sok t�rt�nelmi p�lda l�tezik, mely a dogm�k elpuszt�t�s�ra ir�nyul� akaratot fedik fel, egy jelent�s tan�t�st hordoz: A kult�r ember term�szetes tulajdons�ga az eredetis�g. A t�ny, hogy az egyedis�g oly ritka felfedi, hogy term�szet�nket elfojtja egy hasonl�an er�teljes ellent�tes er�: a f�lelem.A PUNK: a k�rdez�s �s a meg�rt�sre val� t�rekv�s folyamata, mely �nk�pz�st eredm�nyez, �s kivet�tve azt, t�rsadalmi fejl�d�shez vezethet.Ha el�g ember �rzi mag�t szabadnak, �s megfigyel�s �s �rvel�s k�szs�g�k haszn�l�s�ra vannak b�tor�tva, nagy igazs�gok bukkannak a napvil�gra. Ezek az igazs�gok nem az�rt elismertek �s elfogadottak, mert r�nk er�szakolta valami totalit�rius entit�s, hanem mert mindenkinek ugyanaz volt a tapasztalata mikor ezt megfigyelte. A t�ny, hogy a Punkok j�l meg�rtik egym�st az el��t�letek probl�mak�r�ben, abb�l a k�z�s tapasztalatb�l ered, mikor rosszul b�ntak vel�k azok, akik nem b�rj�k �ket elviselni. Mindnek megvan a saj�t tapasztalata az elutas�t�sr�l, �s mind k�nnyen kapcsol�dik egy m�sik elidegen�t�s�nek t�rt�net�hez, b�rmif�le magatart�si t�rv�nyk�nyv k�vet�se n�lk�l.Az el��t�letek igazs�ga a tapasztalatb�l fakad, melyen mind osztoznak, nem pedig egy el��rt szab�ly vagy betartand� alapt�rv�ny. A Punkok megtanulj�k ebb�l a tapasztalatb�l, hogy az el��t�let t�ves, �s ez egy alapelv amivel egy�tt�lnek, nem pedig egy tank�nyvb�l tanult�k. A meg�rt�s�rt val� k�zdelem, �s az elfogadott meggy�z�d�sek megk�rd�jelez�se n�lk�l, az igazs�got eltakarja a szok�s, a k�z�ny, �s a t�vlati ideol�gia.
MI AZ IGAZS�G?
A filoz�fusok megk�l�nb�ztetik az igazs�got nagy "I"-vel, illetve kis "i"-vel. A Punkok az els�t elvetik.
A nagy "I"-vel jelzett igazs�g felt�telezi, hogy van egy tapasztalatok felett �ll�, transzcendent�lis l�tez� �ltal el��rt rend. Ez azt jelenti, hogy az igazs�g v�gt�re is Istent�l sz�rmazik, akinek mindenre volt egy terve, mikor megteremtette a vil�gegyetemet.A kis "i"-s igazs�g az, amelyet magunk �rt�nk meg, �s amelyben mind meg tudunk egyezni, a hasonl� tapasztalataink �s megfigyel�seink alapj�n. Objekt�v igazs�gk�nt is ismert, mely bel�l�nk fakad, itt a f�ld�n t�nik fel, elt�r�en a nagy I-s igazs�gt�l, mely k�v�lr�l �rkezik, levet�l hozz�nk, pontosan az�rt, hogy k�vess�k. A j� erk�lcs�t nem kell kiz�r�lag a nagy I-s igazs�g term�k�nek tekinteni. Az objekt�v igazs�g ugyanolyan k�nnyen jelenik meg az erk�lcsi �s szellemi kult�r�ban.A PUNK: az a meggy�z�d�s, hogy ez a vil�g olyan amilyenn� tessz�k, az igazs�g pedig annak meg�rt�s�b�l sz�letik, ahogy a dolgok m�k�dnek, nem pedig azon el��r�sokhoz val� vak ragaszkod�sb�l, ahogy a dolgoknak m�k�dni�k kellene. A Punkok szoros kapcsolata az objekt�v igazs�ggal az �rral szembesz�ll�s k�z�s tapasztalat�b�l fakad. B�rki, aki kit�nik a t�megb�l, �rzi a tapasztalat igaz�t. Senkinek se kellett tant�teleket �rni, hogy a kitasz�tottak meg�rts�k, mit jelent m�snak lenni. Az igazs�g el�gg� szembet�n� volt, �s ez az igazs�g �rthet� �s meg�llap�that� mindenki �ltal, akik osztoztak e k�z�s tapasztalatban.
MI A F�LELEM?                                                                          A f�lelem, ami a hasonul�s fel� k�nyszer�ti az embereket, s�t�t id�szakokhoz vezetett az emberis�g t�rt�nelm�ben. Az �gy nevezett S�t�t K�z�pkor, nyugodt �s megr�zkodtat�sok n�lk�li volt, de ugyancsak komoran csendes �s terhes., sose lehetett tal�lni egy ellent�tes v�lem�nyt. A hamis j�l�t �s el�gedetts�g, amit a S�t�t K�z�pkor emberei tapasztaltak, hasonulva egy, a kir�ly �s a templom �ltal, kem�nyen r�juk k�nyszer�tett k�zigazgat�si g�pezethez, teljesen elfedte a szenved�st, amin a mindennapi �let�kben kereszt�l mentek. K�nny� az �lete a parasztnak, nincs c�l, nincs ok, csak termelj t�bb term�ket �s ut�dot a kir�lynak. De a f�lelemmel ir�ny�tani a parasztokat, vagy ha m�r itt tartunk a mai k�k gall�rosokat ,csak r�vid t�v� undor�t� gyakorlat, mivel a parasztoknak ugyanolyan agyi k�pess�gei vannak, mint a nemess�gnek.Az �nbecs�l�s m�lyen ber�gz�lt biol�giai tulajdons�g�t �s az �nkifejez�s v�gy�t nem lehet sok�ig elfojtani. Esetenk�nt a parasztok �szreveszik, hogy a gondolkod�s alkalmaz�sa n�lk�li �let, az olyan mintha haszon �llatok lenn�nek. Ha a f�lelem vez�rel, az olyan mintha biol�giailag tehetetlen lenn�l, az emberi sz�ndarabban szerepet v�llalni k�ptelen�l, egyszer�en veszend�be menn�l. A f�lelem ami ir�ny�tja az emberi viselked�st betanult. K�l�nb�zik az azonnali, reflex szer�, fuss-el-a-vesz�lyt�l-ingerre adott v�laszt�l, amit m�s teremtm�nyek az �letben marad�shoz hasznos�tanak. Nek�nk is megvannak az ilyen mozgat� reflexeink, de a kudarct�l �s a ki�ll�st�l  val� f�lelem a limbikus rendszerb�l ered.
A limbikus rendszer ,az agyunkban l�v� neuron h�l�zat, amely ir�ny�tja a legm�lyebb �rzelmeinket. Az agyunk k�t r�sz�t kapcsolja �ssze a k�z�pagyat, ahova az �rz�kel�sb�l sz�rmaz� inform�ci�k jutnak �s az el�agyat, ahol az inform�ci�k feldolgoz�sra ker�lnek. Hab�r az el�agy m�r vagy 480 milli� �ves ,k�l�nleges funkci�hoz jutott az emberis�g megjelen�s�vel.Az el�agynak egy specializ�l�dott r�sze, melynek neve agyk�reg ,nagyon fejlett az emberekn�l. Az agyk�rg�nk 95%-a felel�s az asszoci�ci�s agytev�kenys�gek�rt, mint az elm�lked�s �s tervez�s. A m�sik 5% felel a mozgat� �s �rzekel�si inform�ci�k�rt.�sszehasonl�t�sk�nt, egy eg�r, amely szint�n magasabb rend� gerincesnek sz�m�t, az agyk�rge idegsejtjeinek 5%-�t ford�tja az asszociat�v funkci�k ell�t�s�ra, m�g a 95% a mozgat� �s �rz�kel� funkci�kat l�tja el.A nagyon fejlett idegrendszerben gy�kerezik az emberi l�t. Abban k�l�nb�z�nk a t�bbi �llatt�l, hogy mennyi id�t t�lt�nk a tervez�ssel, az elm�lked�ssel �s saj�t magunk kifejez�s�vel. A idegrendszer�nk nagyon er�s. Hat�lytalan�thatja az els�dleges �rz�seket, �s elfojthatja a m�ly �rzelmeket. B�rki, aki l�tott m�r a bar�taival egy szomor� filmet, �s tudatosan visszafojtotta k�nnyeit, nem akarva, hogy bar�tai s�rni l�ss�k, az idegrendszere erej�t haszn�lta fel. Sz�m�tott a bar�tai v�rhat� reag�l�s�ra, �s elz�rta azt az �rzelemzuhatagot, mely a k�nnyeket hozta volna.Ahogy az �sszer�s�g az idegrendszer�nk term�ke, a f�lelem k�zpont is az idegrendszer ugyanazon idegsejtjeiben tal�lhat�. A f�lelem �ltal�ban egy �tgondolt viselked�s, melynek alapja nem-megfontolt gondolatok, �s k�pes leb�n�tani az agyk�reg feldolgoz�si erej�t. Az elutas�t�s �s a f�lelem egy�ttj�rnak, �s mindkett� j� p�lda arra, mik�nt k�pes az idegrendszer�nk elnyomni az egy�rtelm� ingereket, �s olyan viselked�st el�seg�teni, ami biztons�gos �s alkalmazkod�.Az idegrendszer, mint b�rmely szerv, k�pes ellen�rizetlen�l is m�k�dni, k�ros eredm�nyekhez vezetve. Test�nkkel �sszhangba ker�lve gondoskodik az �ltal�nos eg�szs�gi �llapotunkr�l, �s ehhez az idegrendszer �lland� figyelme sz�ks�ges. A f�lelem legy�z�s�hez, �sszhangba kell ker�lni az idegrendszerrel, hogy �szrevegy�k mikor fojtja el a nyilv�nval�t.Az illem �s a "l�gy kedves" az idegrendszeri elfojt�s form�i, melyek n�ha sz�ks�gesegek, de v�g�l is az emberi eredetis�get al�zz�k meg. A hazugs�g, az idegrendszeri elfojt�s alapvet� form�ja. Ez a nyilv�nval� elutas�t�sa. Az igaz-mond�k, azok akik igazak �s megb�zhat�ak, megtanult�k kezelni az idegrendszer�ket. �szreveszik a hazugs�g v�gy�t, de �sszer�en hi�baval�nak tal�lj�k valami k�pvisel�s�t, ami nem igaz. M�sr�szr�l viszont, ott vannak a hazugok, akik az idegrendszer�k rabszolg�i, elt�volodva az alapvet� agyai k�pess�g�kt�l. A viselked�s�k k�r�ltekint� �s k�rm�nfont, mert hib�s �rvel�s�kkel leplezik a nyilv�nval�t, fel�gyelik az eg�sz l�tszatot. Esetenk�nt engedni�k kell az igazs�gnak, be kell ismerni�k a veres�get, de csak miut�n a megt�veszt�s �s a kiford�tott logika minden lehets�ges m�dj�t felhozt�k a f�lelm�k elrejt�s�nek �rdek�ben.
A politikusok, papok, �zleti vezet�k, �s b�r�k a kiford�tott logika �s a f�lelem t�mogat�s�nak mesterei. J� �rtelmis�gi szellemi c�lpontjai a Punkoknak, mert nem tisztelik azokat, akik kezelni k�pesek az idegrendszer�ket. �s a Punkok bizony nem f�lnek r�mutatni a nyilv�nval�ra, m�gha a t�rsadalmi st�tuszokat is kock�ztatj�k vele.
A PUNK: az �lland� k�zdelem a t�rsadalmi visszautas�t�st�l val� f�lelem ellen.
A PUNK MOZGALOM                                                               Megpr�b�ltam sz�mba venni n�h�ny t�nyez�t, ami a Punkot mozgalomm� emeli, a kultura tekintet�ben. A jellemz� sablon, a gyenge elm�j� gazfick�, aki t�r-z�z, rabol, verekszik, vagy vit�zik valami �res, r�vid �let� �gy nev�ben, �pp oly t�vol �ll a punkt�l, mint a mai pop szt�rok csinos-pofi-�res-fej im�zsa.Mivel oly k�nny� a lemez c�geknek az er�szak, a szex �s a nagyk�p�s�g im�zs�t eladni, sok banda bekapta a csalit, �s magukat punknak festett�k le, �szre sem v�ve, hogy val�j�ban egy olyan alkalmazkod�si sablont tartanak fenn, ami teljesen punk-talan.A "gyere csatlakozz" hozz��ll�s, ami k�vet�ket pr�b�l gy�jteni, �ltal�ban gyenge emberi cs�csel�khez vezet, akik azt hiszik az er� az a t�meg, melyet a hasonl� gondolkod�s� kl�nok alkotnak. Val�j�ban azonban nincs er� a t�megben, ha az embereket r�vidl�t�, �nkiszolg�l�, f�lelem-keltette mantra k�ti �ssze, ami a sz�th�z�s �s a k�v�l�ll�s elveit hirdeti.Az er�s ideol�gi�knak nincs sz�ks�g�k a cs�csel�kre, l�teznek minden id�ben, �s sosem t�nnek el, mivel k�zvetlen k�t�dnek a biol�gi�nkhoz. R�szei annak, melynek jelent�se a Homo sapiensk�nt val� l�tez�s. A Punk jellemz�en ilyen hagyom�ny. Magasztos r�szletekkel rendelkez� mozgalom, amely meghaladja az itt-�s-most s�rg�ss�g�t, mivel van volt �s lesz mind�r�kk�, am�g csak emberek j�rj�k a F�ldet.Ahogy kult�ra telhetetlen halad�s�nak �j korszak�ba l�p�nk, elj�n a Punkok ideje. A vil�gh�l� ism�t lehet�v� tette az emberek sz�m�ra a k�zvetlen �rintkez�st. A h�l�n az emberek viselked�se hat egym�sra, �gy ahogy ez a t�meg-media bevezet�se el�tt volt.Az emberek most ideol�giai vit�kra �s �letviteli k�rd�sekre �sszpontos�tanak, ami szemben �ll a klasszikus 20. sz�zadi viselked�ssel, amely csoportokt�l t�vol maradva ragaszkodott egy csatorna avagy hirdet�sek �ltal el��rt megfelel� viselked�s k�zik�nyvh�z. A hazugs�gok, �s a fels�bbrend�s�g titokzatoss�gai gyorsan sz�tm�llanak, ahogy a glob�lis �rintkez�s, amely nap-mint-nap l�that� a h�l�n, egyre t�bb ember �let�t t�lti meg.A vil�g lakoss�ga fog�konyabb az alternat�v ideol�gi�kra, mert maguk teremtik �ket. Az emberek kev�sb� lesznek fog�konyak az idej�tm�lt int�zm�nyek ideol�gi�j�ra, mivel azok logikai hib�i �s hi�nyoss�gai nagy�t� al� ker�lnek, mivel ezek felfedez�se azonnal, az eg�sz vil�g sz�m�ra, nyilv�nos.A "meg�rt�sben-rejl�-er�" �s a "tud�s-hatalom" tanok, melyeket a Punkok tartanak fenn, alapvet�v� v�lnak. A titkos rendtart�s  merevs�ge, kegyetlens�ge �s hi�baval�s�ga nyilv�nval�v� v�lik, utat nyitva az emberi egyedis�g elfogad�sa fel�, �s elhozva az eredetis�g �j korszak�t.
KI A PUNK?
Mindenki lehet punk. Sokkal nehezebb persze valakinek, aki kellemes, kih�v�sok n�lk�li, tudatlan k�rnyezetben n�tt fel, mert �k nem l�tj�k az �rtelm�t azon int�zm�nyek megk�rd�jelez�s�nek �s vitat�s�nak, amik sz�mukra ezt a nyugalmat biztos�tott�k. De az ilyen gondtalan l�tez�sre kev�s p�ld�t tal�lni a mai, sz�k�l�, vil�gunkban.
Az �r�k�rv�ny� k�rd�sek m�g mindig ott izzanak a legt�bb ember fej�ben. Mit jelent embernek lenni, ez mindink�bb egy�rtelm� az �vtizedek m�l�s�val. N�ha, az embereket kik�pzik, hogy k�vess�k a biztos utat a korai hal�lhoz, fogyasztva �s ism�telgetve a retteget arisztokr�cia dogm�it.
M�sr�szr�l azonban, az emberi lelket nem k�nny� kiirtani. A punk az emberi l�lek mikrokozmosza. A punkok az agyuk �s nem a karjuk erej�vel �rik el a sikert. A soksz�n�s�g�kkel �s nem a hasonl�s�gukkal seg�tik t�rsadalmuk fejl�d�s�t. Bevon�ssal �s nem parancsol�ssal motiv�lnak m�sokat.
Az �nk�pz�s �lharcosai, �s ennek kivet�t�s�vel k�pesek jobb� tenni az emberi faj jelleg�t. Az emberi �rzelmek �ratlan, egyetemleges alapelveihez ragaszkodnak, melyek mindenki sz�m�ra nyilv�nval�ak, �s elutas�tj�k az elitista viselked�si norm�kat, vagy a titkos rendtart�st. Megtestes�tik a j�v� rem�nys�g�t, �s felfedik a m�lt hib�it.
A PUNK: az egyedis�g szem�lyes kinyilv�nul�sa, ami az �tgondol�s �s a k�rd�sfeltev�s emberi tulajdons�gokkal val� �sszhangban feln�v�s tapasztalatain alapszik. 
A PUNK: egy mozgalom, aminek c�lja azon t�rsadalmi magatart�sok megc�fol�sa, melyek az emberi term�szet sz�nd�kos figyelmen k�v�l hagy�s�val lettek meg�vva.
A PUNK: a k�rdez�s �s a meg�rt�sre val� t�rekv�s folyamata, mely �nk�pz�st eredm�nyez, �s kivet�tve azt, t�rsadalmi fejl�d�shez vezethet.
A PUNK: az a meggy�z�d�s, hogy ez a vil�g olyan amilyenn� tessz�k, az igazs�g pedig annak meg�rt�s�b�l sz�letik, ahogy a dolgok m�k�dnek, nem pedig azon el��r�sokhoz val� vak ragaszkod�sb�l, ahogy a dolgoknak m�k�dni�k kellene. 
A PUNK: az �lland� k�zdelem a t�rsadalmi visszautas�t�st�l val� f�lelem ellen.